14. 12. 2009 2009. nov. 28- án került sor az oktávó M szalagavatói báljára a Kazinczy Ferenc Alapiskola ebédlőjében. Nehéz próbák és sok veszekedés után végre eljött a nagy nap, amikor az osztályfőnöknő feltűzte a reménység zöld szalagját. Életünk fontos állomása volt ez, melyre tanáraink és szüleink egyaránt elkisértek bennünket. Tizenhármunk fáradságos munkája végül meghozta gyümölcsét, és reméljük, hogy mindenki jól szórakozott műsorainkon. Reméljük, a zöld asztalnál is ilyen sikereket érünk el!

az oktávó M tanulói

11. 12. 2009

Az elmúlt hétvégén, 2009.december 5-én került sor életünk eddigi legpompásabb báljára.
Hosszú hónapok készülődése,természetes vitái s idegölő próbái útán érkeztünk el e jeles eseményhez,
melynek igyekeztünk minden pillanatát kiélvezni.
Miután átestünk a formaságokon, a beszédek hosszú során, következett a tanári majd pedig a szülői táncok ideje.
Az előétel elfogyasztását követően pedig, torkunkban dobogó szívvel álltunk ki tanáraink és szüleink fürkésző
tekintete elé,s egy csodálatos bécsi keringővel kezdtük el szalagavatói programunkat,
mely - büszkén jelenthetem- nagy sikert aratott!
Programunkban sok egyéb mellett helyet kapott az Esti Showder
műsora Fábry Sándorral s elragadóbbnál elragadóbb vendégeivel,továbbá egy nagyszerű kabaré jelenet,
egy tánckoreográfia az Irigy Hónaljmirigy dalára, s végezetül az est legkomolyabb hangvételű darabja,
irodalmi szinpadunk, mellyel jónéhány szülő szemébe könnyet csaltunk.
A hivatalos program a már hagyománnyá vált korsótánccal zárult.
Éjfél körül aztán kezdetét vette a hajnalig tartó mulatás, melynek végeztével,megannyi boldog emlékkel szívünkben,
kimerülten s izgatottan vettük utunk hazafelé.
Azt hiszem, minden osztálytársam nevében mondhatom,szalagavatónk feledhetetlen élmény volt mindannyiunk számára.

Kerepesi Igor, 4. B

1. 12. 2009 Oznamujeme všetkým záujemcom, že v školskom roku 2010/2011 otvárame jednu triedu s vyučovacím jazykom slovenským s počtom žiakov 30.

Értesítjük az iskolánk iránt érdeklődő diákokat, hogy a 2010/2011-es tanévben a következő osztályokat indítjuk:
- négyosztályos gimnázium: 1 osztály 30-as
létszámmal
- nyolcosztályos gimnázium: 1 osztály 24-es létszámmal

1. 12. 2009 „Zbohom buď lipová lyžka, žitia môjho verná družka na zbojníckom poli.
Zbohom buď kotlík medený, nad pahrebou vyúdení, zbohom hrudka soli.“

Tieto slová sú už notoricky známe medzi fanúšikmi populárneho muzikálu Maľované na skle z roku 1977. Až do svojej smrti si v ňom hlavnú úlohu slávneho a známeho slovenského zbojníka Jura Jánošíka zahral nemenej slávny slovenský herec, dnes už nebohý Michal Dočolomanský. Dlhé roky bol tento muzikál na prvom mieste v repertoári Slovenského národného divadla.
27. novembra 2009 sa študenti našej školy zúčastnili predstavenia Na skle maľované, ktoré pripravili mladí umelci z DIVADLABEZOPONY z Banskej Bystrice. Išlo o netradičné spracovanie tohto známeho muzikálu. V tomto prevedení študenti „spoznali“ Jánošíka z inej stránky, než ako ho poznajú z učebníc. Mladí umelci ho humorným spôsobom zobrazili ako mladého muža, ktorý prežíva svoje lásky, rád sa zabáva pri dobrom vínku a dobrej hudbe.
Predstavenie bolo o to zaujímavejšie, že doňho boli zapojení aj náhodne vybraní študenti našej školy.
Aj touto cestou ďakujeme Divadlubezopony za príjemne strávenú hodinku, počas ktorej sme si mohli vytvoriť možno trošku nezvyčajný obraz o našom národnom hrdinovi Jurajovi Jánošíkovi.

Mgr. Timea Bussányiová
vedúca PK humanitná I.

18. 11. 2009

Gemersko-malohontské osvetové stredisko v Rimavskej Sobote a Mestské kultúrne stredisko v Hnúšti 27. októbra 2009 už deviatykrát zorganizovali súťažnú prehliadku v interpretácii populárnej piesne známej pod názvom HVIEZDIČKA. V pamätný utorok žiaci z celého regiónu zabojovali o víťazstvo svojimi hlasmi v troch kategóriách. V III. kategórii – vytvorenej v Hnúšti po prvý raz pre študentov stredných škôl – súťažila aj Bettina Asztalos z kvinty M a Veronika Olšiaková z 1.A triedy. Obe speváčky podali veľmi dobrý výkon, zožali potlesk obecenstva a stáli na stupni víťazov – Betti získala 3. miesto a Veronika krásne druhé !
Obom zo srdca gratulujeme !
PaedDr. Marcela Bundová

18. 11. 2009 Olympiáda zo slovenského jazyka a literatúry (OSJL) je jednou z foriem dobrovoľnej záujmovej činnosti žiakov základných a stredných škôl. Je organizovaná ako postupová súťaž a každoročne ju vyhlasuje Ministerstvo školstva Slovenskej republiky. Jej cieľom je prehĺbiť, rozširovať a upevňovať komunikačné zručnosti žiakov základných a stredných škôl v slovenskom jazyku, rozširovať záujem žiakov o sebavzdelávanie a samostatnú tvorivú činnosť a zvýšiť záujem o slovenský jazyk a literatúru.
V tomto duchu prebehla propagácia 2. ročníka olympiády i samotné školské kolo i na našom gymnáziu. Akcia sa uskutočnila 15. októbra 2009 za účasti hojného počtu súťažiacich štvorročného i osemročného štúdia s vyučovacím jazykom slovenským i maďarským.
Kategóriu A tvorilo 12 študentov z 3.A, 4.A, 4.B triedy a oktávy S a M, v kategórii B by ste našli 9 súťažiacich z 1.A, 2.A triedy a kvinty M.
Obe kategórie absolvovali pomerne náročné testy, zamerané na porozumenie textu a jeho analýzu z hľadiska rôznych jazykových rovín a z transformácie textu na iný slohový útvar s využitím iných slohových postupov a jazykových štýlov. Po šesťdesiatich minútach samostatnej práce a krátkej prestávke venovanej občerstveniu a regenerácii síl nasledovala tvorba rečníckeho útvaru v ústnej časti. Počas tejto disciplíny sa súťažiaci, v poradí, ktoré si vylosovali, prezentovali krátkym diskusným príspevkom na vopred určenú tému.
O tom, že naši študenti sa výzvy nezľakli a promptne zabojovali svedčí aj fakt, že ôsmi sa stali úspešnými riešiteľmi. Ide o Sandru Dávidovú, Luciu Telkyovú, Kristínu Huňákovú, Mateja Beneho, Štefana Gala a Lenku Kováčovú, ktorá v kategórii A dosiahla najvyšší počet bodov a stala sa víťazkou, ale musíme tiež spomenúť Gabrielu Győrfiovú z kategórie B a Ivanu Kurákovú, ktorá sa stala víťazkou vo svojej kategórii ! Lenka aj Ivanka postupujú priamo do krajského kola, ktoré sa uskutoční 3. decembra 2009. Veľa odvahy a úspechov, dievčence !


PaedDr. Marcela Bundová

11. 11. 2009 6. november 2009 sa zapísal do dejín nášho gymnázia ako deň, počas ktorého sa začal písať príbeh nášho nového ihriska.
Školu v predpoludňajších hodinách navštívilo množstvo hostí – zástupcovia školskej i rodičovskej rady, triedni dôverníci, predstavitelia mesta i reprezentanti Banskobystrického samosprávneho kraja. Práve pánovi Milanovi Murgašovi, predsedovi BBSK, môžeme poďakovať za symbolické „položenie“ základného kameňa športového ihriska, ktoré naši študenti tak nevyhnutne potrebujú. S realizáciou projektu sa má začať čoskoro, športovisko bude umiestnené na školskom dvore. K dispozícii vyučujúcim telesnej výchovy a ich zverencom by malo byť ešte v tomto kalendárnom roku.

11. 11. 2009 Po roku je tu Halloween! Poďme sa báť!!! Prečo? Je tu Halloveen! Oslava duchov a veľký sviatok strašidiel a tekvíc. Už v minulosti si deti brali z poľa tekvice, aby si ich zaujímavo vyrezali, vyzdobili a umiestnili pred dom. Oslavovali tak záver roka, ale i zber úrody. Halloveen si pripomenuli i naši študenti. Súťaž o najkrajšiu halloweenskú výzdobu Žiacky parlament hodnotí už pár rokov. Táto súťaž sa stala na našej škole tradíciou. Tento rok sa hodnotila najzaujímavejšia tekvica, najstrašidelnejšia maska a najkrajšia halloveenská ozdoba . Originalita je v tejto súťaži dôležitá! Niektoré triedy si na tom dali veľmi záležať /viď. fotky/ a tým najlepším sa podarilo vyhrať sladké ceny. Dúfame, že na budúci rok sa do súťaže opäť zapojí veľa študentov... 2.A

3. 11. 2009
A Zemplén fővárosának is nevezett Sátoraljaújhely immáron 37.alkalommal adott otthont az Édes Anyanyelvünk nyelvművelő verseny országos döntőjének. Kárpát-medence minden szegletéből érkeztek diákok, akik két nehéz fordulóban mérhették össze tudásukat, mégpedig írás-és szóbeliben. Buzgón, hihetetlen tettvággyal szívemben vállaltam a megmérettetést.A verseny írásbeli része, a lehető legnehezebb nyelvtani feladatokkal a Kossuth Lajos Gimnáztium éttermében zajlott. Délután egy csodálatos kirándulásra indultunk a közeli élményparkba. A fergeteges kalandokat követően ellátogattunk Kazinczy széphalmi birtokára megtekinteni sírját, majd a mindnyájunk tetszését elnyerő magyar nyelv múzeumát is, ahol mókás, játékos formában ismerkedtünk meg folyamatosan megújuló nyelvünk rejtélyeivel, érdekességeivel. Este a közeli színház épületébe siettünk, ahol a kolozsvári diákok rövid, zenés-dalos összeállításának lehettünk szem- és fültanúi. Az előadás Kazinczy emlékét idézve, "A 10 legszebb szó" címet kapta. A következő napon jókedvvel vágtam neki az anyanyelvi vetélkedő második fordulójának, ahol egy általam kiválasztott témára kellett rövid fogalmazást összeállítanom. Este Berecz András Félbevágott pipafüst című előadását láthattuk. Az ünnepélyes eredményhirdetésre Széphalmon került sor. Az itt eltöltött három nap maradandó emlék lesz számomra, mindig szeretettel fogok gondolni Sátoraljaújhely városára.

Kerepesi Igor, 4. B osztályos tanuló

9. 10. 2009 Idén, szeptember 27-én, halálának 300-ik évfordulóján, a Rákóczi - szabadságharc legendás vitézére, Vak Bottyán Jánosra emlékeztünk. A tiszteletére Gyöngyös városában megrendezett ünnepségsorozaton jómagam - Kerepesi Igor- is részt vehettem három diáktársammal- Istók Csillával, Kršnák Deniszával és Galo Istvánnal- együtt, büszkén képviselve iskolámat, s közös előadásunkkal nagyszerűen helytálltunk az összegyűlt 9 gimnázium és szakközépiskola sorában. Lehetőségünk nyilt megcsodálni Gyöngyös városát, rövid körutat téve utcáin és gyönyörű barokk templommal ékitett terén, valamint alkalmunk volt 3 napon át élvezni a magyarok legendás vendégszeretetét.
Hosszas és fárasztó zötykölődést követően a délutáni órákban érkeztünk meg Gyöngyösre, ahol azonnal a szervezők meleg vendégszeretetével szembesültünk, s a szívélyes fogadtatást követően, berendezkedve kollégiumi szobáinkban, rövid belvárosi körútra indultunk egy jól felkészült idegenvezetővel, aki a városka nevezetességeit mutatta meg nekünk. A kiruccanást követően a kollégium ebédlőjébe vezetett utunk. Korgó gyomrunk és a látottak súlyától elnehezült szemünk jelezték a vacsora s a pihenés idejét. A poharainkba töltött „isteni nedü“ kihörpintését követően végre asztalunkra került az áhított ínycsiklandozó vacsora, melyre mi mohón vetettük rá magunkat. Közben megismerhettük a könyező oszágokból – Romániából, Ukrajnából- érkezett tanárokat, a brummogó hangú tárogatóművészt. A tanárok rövid beszédükben bemutatták iskoláikat,majd azonnal lázas ismerkedésbe kezdtek. Diáktársaimmal büszkén tekintettünk fel tányérjainkból, mikor szeretett történelemtanárunk, Miko Attila nevét hallottuk. A tanár úr határozott léptekkel, bár hangjában érzékelhető megilletődöttséggel állt ki az összegyűltek elé néhány szót szólni iskolánkról, a Szlovákiát képviselő Tornaljai Gimnáziumról. A kellemes hangulatban elköltött vacsora után nyakunkba vettük a várost. A legmeghökkentőbb az volt számomra, hogy kicsit sem éreztük kívülállónak vagy elhagyatottnak magunkat, köszönhetően ezt tanárunknak, aki ha csak tehette, mindig velünk volt, s két segítőkész és kedélyes fiatalnak, Beának és Dávidnak, akik szárnyaik alá vettek bennünket. A szervezők által jól kitalált esti bowlingozás jól összehozta a fiatalokat. A nemrég még ismeretlen emberek között barátságok kezdtek kialakulni. Az esti városnézés és bowlingozás végeztével visszatértünk szállásunkra, s elemezgetni kezdtük az aznap történteket. Érdekes, izgalmas nap volt az mindannyiunk számára, s a nap végére egészen jól berendezkedtünk ideiglenes otthonainkban. A kései órákban azonban különleges, nyomasztó érzés lett úrrá rajtunk. A honvágy tépdeső érzése.
A kellemetlen érzést gyorsan tovahessegetve azonban ismét belevetettük magunkat a jókedv és nevetés, a felhőtlen szórakozás fergetegébe. Nyoma sem maradt pillantnyi elbúsulásunknak....A javarészt átvirrasztott éjszakát azonban fanyar és nehéz ébredés követte. Kimerültségünkön túllépve, lépésről lépésre vánszorogtunk le a földszintre, s az ebédlőben nekiláttunk a jóízű reggeli falatozásnak. Az üdítő majszolgatásba azonban belenyilallt az előttünk álló előadásunk okozta félelmünk nyugtalanító érzése. Az utolsó csepp tea kihörpintése után ünneplő ruhába öltöztünk, s utunkat a közelben álló csodálatos barokk stílusú templom felé vettük, melynek kriptájában pihen maga Bottyán János is. A templom szemet gyönyörködtető belterétől elbódulva néztük végig az ünnepi műsort ,majd pedig a Vak Bottyán János Szakközépiskola diákjai felé forditottuk tekintetünket. Szemtanúi lehettünk az elsősök avatásának, majd pedig egy kimerítő, ám kétségkivül precíz előadást hallhattunk Bottyán János életéről, melyből rengeteg hasznos információt tudhattunk meg e legendás generális pályafutásáról. A nyugalmazott tanár hatalmas átéléssel előadott monológja oly magasztos hangvételűre s részletekbe menőre sikerült, hogy minden bizonnyal a nagy generális is megkönnyezte volna. A beszédet követően brummogó hangú tárogatoművészünk lépett elő a sorból, s adta elő nemzeti himnuszunkat. A szivmelengető előadás után kedves barátommal elhelyeztük koszorúnkat az újonnan felállított, Bottyán Jánost ábrázoló mellszobor talapzatán.
A koszorúzást a rettegett előadások hosszú sora követte. Minden küldöttség feladata volt rövid összeállítást készíteni lakhelyéről s iskolájáról, valamint a Rákóczi- szabadságharc korában lakhelyeink közelében lezajlott nevezetesebb eseményekről. A jelenlévő 9 küldöttség közül hatodikként mutathattuk be prezentációnkat bizonytalan rezgő hangon, természetes izgalommal szívünkben. Az ünnepélyes keretekre való tekintettel azonban megpróbáltuk legjobb formánkat hozni. Úgy hiszem, sikerült is. S noha meggyűlt a bajunk a mikrofonokkal, végeredményben remek kis előadást hoztunk össze, melyet még ott helyben dícséretben is részesítettek.... A délután folyamán, jól megérdemelt pihenésünk után, rövid sétát tettünk a belvárosban, végignéztük a hagyományőrző csoport íjászbemutatóját, s kellemesen kifáradva, kellőképpen megéhezve vártuk az újabb vacsorát. Ezúttal finom bográcsgulyás került asztalunkra. Dúskálhattunk a finomabbnál finomabb fogásokban—kövér szemű szőlőfürtök, ízletes sütemények, omlós pogácsák vártak a megéhezett vendégekre. Fáradtságunkra való tekintettel nem bocsátkoztunk újabb felfedezőútra, s ahelyett hogy újra nyakunkba vettük volna a várost, kellemes majszolgatás közepette inkább televízióztunk egy jót....S mivel az előző napinál korábban tértünk nyugovóra,jóval pörgősebben indult a következő napunk. Az átszendergett éjszaka után korgó gyomrunknak jól estek a finom falatok. Lelkünkben azonban már mindnyájan a hazaérkezés örömére gondoltunk. Előtte azonban még elutaztunk a Gyöngyöstől mindössze néhány kilométerre fekvő Tarnaörsre. Bottyán János itt hunyt el 300 évvel ezelőtt. A tágas mezőn a tiszteletére felállított kopjafát körbeállva még utoljára tisztelegtünk a generális emléke előtt. Visszatérve elfogyasztottuk utolso ebédünket, s elbucsúzva a kedves tanároktól, szervezőktől, elindultunk hazafelé.
E Gyöngyösön eltöltött három nap, úgy hiszem, örökké eleven, vidám élményként él majd tovább szívemben. Emlékeimben öröm lesz visszatérni hozzájuk, s mindig mosolyt csalnak majd arcomra.
Szeretnénk köszönetet mondani Kardos Lászlónak és Horváth Pálnak, akik nagy segítséget nyújtottak munkánk elkészítése során

Kerepesi Igor, 4. B osztályos tanuló

5. 10. 2009
Rada Európy a Európska komisia vyhlásila tento deň v roku 2001. Európska únia oslavuje 26. septembra jazykovú rôznorodosť svojich členských štátov. Spoločné oslavy sú vyjadrením obdivu a úcty k bohatému kultúrnemu dedičstvu a tradíciám, ktoré sú súčasťou všetkých jazykov Európy, ale aj pripomenutím významu jazykového vzdelávania, dôležitosti podpory celoživotného vzdelávania v oblasti jazykov, ako aj zvyšovania povedomia o jazykoch Európy.
Aj naša škola si pripomenula tento významný deň. V priestoroch gymnázia sa študenti mohli oboznámiť o tejto udalosti z informačných násteniek na tému „Európsky deň jazykov“. Ani študenti nezaháľali. Pod vedením pani profesorky Marcely Bundovej zhotovili na danú tému plagáty. Najvydarenejšie práce boli vystavené vo vestibule školy a odmenené vecnými cenami. Pod vedením svojich pedagógov študenti vyzdobili svoje triedy zaujímavými projektmi. Na záver vyučovacieho dňa škola absolvovala filmové predstavenie v miestnom kine. Gymnázium si tento pamätný deň pripomenulo prvýkrát a veríme, že sa stane v budúcnosti peknou tradíciou.

Mgr. Timea Bussányiová